Találós kérdések rovarokról
Elénk példaképül állhat,
szorgalmas és hasznos állat.
Amit begyűjt, amit termel,
tőle elveszi az ember. Mi az?
(méh)
Találd ki, mi lehet ez!
Mézet is hoz nekem,
mérget is hoz nekem,
van, hogy megdicsérem,
van, hogy megszenvedem.
(méh)
Szedek itt, szedek ott
füvön ingó harmatot.
Szedek ott, szedek itt
virágmézet, tavaszit.
Züm-züm-züm, zöm-zöm-zöm,
a füled telizümmögöm.
Oly nagy lesz az örömöm,
ha a nevem kibököd.
(méh)
A kaptárból a virágra,
a virágról a kaptárba,
így repülök szorgalmasan.
Addig jövök-megyek én,
míg éléskamrám télre kész.
(méh)
Találós kérdések rovarokról
Elénk példaképül állhat,
szorgalmas és hasznos állat.
Amit begyűjt, amit termel,
tőle elveszi az ember. Mi az?
(méh)
Találd ki, mi lehet ez!
Mézet is hoz nekem,
mérget is hoz nekem,
van, hogy megdicsérem,
van, hogy megszenvedem.
(méh)
Szedek itt, szedek ott
füvön ingó harmatot.
Szedek ott, szedek itt
virágmézet, tavaszit.
Züm-züm-züm, zöm-zöm-zöm,
a füled telizümmögöm.
Oly nagy lesz az örömöm,
ha a nevem kibököd.
(méh)
A kaptárból a virágra,
a virágról a kaptárba,
így repülök szorgalmasan.
Addig jövök-megyek én,
míg éléskamrám télre kész.
(méh)
Találós kérdések rovarokról
Elénk példaképül állhat,
szorgalmas és hasznos állat.
Amit begyűjt, amit termel,
tőle elveszi az ember. Mi az?
(méh)
Találd ki, mi lehet ez!
Mézet is hoz nekem,
mérget is hoz nekem,
van, hogy megdicsérem,
van, hogy megszenvedem.
(méh)
Szedek itt, szedek ott
füvön ingó harmatot.
Szedek ott, szedek itt
virágmézet, tavaszit.
Züm-züm-züm, zöm-zöm-zöm,
a füled telizümmögöm.
Oly nagy lesz az örömöm,
ha a nevem kibököd.
(méh)
A kaptárból a virágra,
a virágról a kaptárba,
így repülök szorgalmasan.
Addig jövök-megyek én,
míg éléskamrám télre kész.
(méh)
Kertünk végén pici kas,
benne ezer szorgalmas,
sárga bundás,
fürge munkás
épít viaszpalotát,
mézraktárat magának.
(méh)
Találós kérdések rovarokról
Elénk példaképül állhat,
szorgalmas és hasznos állat.
Amit begyűjt, amit termel,
tőle elveszi az ember. Mi az?
(méh)
Találd ki, mi lehet ez!
Mézet is hoz nekem,
mérget is hoz nekem,
van, hogy megdicsérem,
van, hogy megszenvedem.
(méh)
Szedek itt, szedek ott
füvön ingó harmatot.
Szedek ott, szedek itt
virágmézet, tavaszit.
Züm-züm-züm, zöm-zöm-zöm,
a füled telizümmögöm.
Oly nagy lesz az örömöm,
ha a nevem kibököd.
(méh)
A kaptárból a virágra,
a virágról a kaptárba,
így repülök szorgalmasan.
Addig jövök-megyek én,
míg éléskamrám télre kész.
(méh)
Találós kérdések rovarokról
Kertünk végén pici kas,
benne ezer szorgalmas,
sárga bundás,
fürge munkás
épít viaszpalotát,
mézraktárat magának.
(méh)
Elszáll az erdőbe,
magában morogva,
szeme óriási,
szárnya meg vékonyka.
Mi az?
(méhecske)
Aranytőkén aranytál,
aranytálban aranymáj,
abból eszik Arany Pál.
(lépes méz, méh)
Van egy állat,
amelyiktől mindenki fél,
pedig utána sokan megnyalják a szájukat.
(méh)
Fél ujjamon is elfér,
mégis félek tőle én.
(méhecske)
Aranysárkány, erdőt eszik,
lángokat fúj, fényesedik,
holtában megfeketedik. Mi az?
(darázs)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellenben. Mi az?
(szöcske)
Találós kérdések rovarokról
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Se hárfája, se gitárja,
mégis szól a muzsikája. Mi az?
(tücsök)
Ő a mezők nagy zenésze,
bár nincs neki kottája.
Egész nyáron vígan száll
a réteken nótája.
(tücsök)
Füvek sűrűjében
barna zenész csücsül,
s lábával hegedül…
cirr-cirr… száll a nóta,
kora reggel óta. Mi az?
(tücsök)
Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
De ha beköszönt a tél,
nincs semmije, amit egyék.
(tücsök)
Kicsi házban kicsi lakó,
kihallszik a muzsikaszó.
Mind azt fújja: kircs-kircs-kircs!
Vajon ki lakhat itt?
(a tücsök)
Találós kérdések rovarokról
Zizzenve röppen két barna szárnya,
éhesen száll a kizöldellt ágra.
Jaj, a rügyeknek, gyönge levélnek,
gyümölcsöt adó nyarat nem érnek!
(cserebogár)
Icipici lámpa világít az éjben,
úgy száll, úgy röpül, mint a levél a szélben.
Mi az?
(szentjánosbogár)
Kertészeknek hasznos társa
ez a pettyes kis bogárka.
Elpusztítja a tetveket,
így védi a terméseket.
Kisgyerekek is szeretik,
énekszóval becézgetik. Mi az?
(katicabogár)
Egyik szárnyán három petty van,
a másikon négy petty.
Ügyes kertész, kártevőktől
sok levelet véd meg.
(katicabogár)
Pettyes a hátam,
hártyás a szárnyam,
levéltetűt eszem bátran.
(katicabogár)
Sző, fon, nem takács. Mi az?
(pók)
Folyton sző-fon az árva,
még sincs neki ruhája. Mi az?
(pók)
Találós kérdések rovarokról
Minden útját maga szabja,
ég s föld közé maga rakja.
Háza sarkában ül lopva,
s vendégeit mind kifosztja.
(pók)
Van egy jó mesterség,
de a neve nem takács,
jeles szövő-fonó,
de bizony nem takács.
Nem viseli vásznát,
sem szabó, sem kovács,
a tűznél, mikor sző,
nem szunnyad, mint a szakács.
(pók)
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi fonja. Mi az?
(pók)
Hálójával nem halat fog,
nem a vízben halászik,
hanem a fák ágai közt
a legyekre vadászik. Mi az?
(pók)
Soha ács nem voltam,
kőtől, földtől, fából
házat nem csinltam,
de mesterségemmel
az ácsot fölülmúlom,
mindenkor építek, s palotámban lakom.
(pók)
Találós kérdések rovarokról
Vadász vagyok fegyver nélkül,
fonogatok orsó nélkül,
vitéz vagyok, nincsen szablyám,
jósolok, de nincsen kártyám.
(pók)
Házatoknak egy sarkában,
ott lakom egy kicsi házban.
(pók)
Ezredmagával lakik
nagy gizgazból rakott házban,
riszszemhez hasonló zsákban
őrzi pöttöm fiait. Mi az?
(hangya)
Erdőn-mezőn láthatod,
meg is csíp, ha megfogod.
Feje mákszem, hasa bors,
lába vékony, mint a cérna,
de szorgalmas, fürge, gyors.
Vajon ki ő, már tudod?
(hangya)
Egy kalap alatt ezren is laknak. Mi az?
(hangyaboly)
Van nekem egy olyan kis szobám,
amiben én magam nem férek meg,
de ezren bőven megférnek. Mi az?
(hangyaboly)
Icike-picike,
ugrik, mint a fityfene. Mi az?
(bolha)
Fekete, de nem szerecsen,
ugrik, de nem kecske,
szereti a menyecske,
ha nincs. Mi az?
(bolha)
Találós kérdések rovarokról
Nem csicsergő-zúgó madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával
királynak is fejére száll. Mi az?
(légy)
Zizeg a határ:
bezár a bazár,
zümmögj haza már,
Buzgó Baltazár!
(dongó)
Muzsikál, ha repül,
hallgat, mikor elül,
aki pedig megöli,
saját vérét ontja ki. Mi az?
(szúnyog)
A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Alig nagyobb egy körömnél,
mégis embervérrel él. Mi az?
(szúnyog)
Én a vitézeknek mind előttük járok,
nagyobbakat magamnál meghánykolódtatok.
Nemes állatoknak orcájára szállok,
s nagy, hegyes tőrömmel mindenkit megszúrok.
Mondjad már, hogy mi vagyok!
(szúnyog)
Találós kérdések rovarokról
Nincsen gondja a világra,
könnyedén száll a virágra.
Szárnya egyet-kettőt rebben,
egy perc alatt tovalebben. Mi az?
(pillangó)
Szépnek tart felnőtt, gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(pillangó)
Olyan, mint egy falevél,
ide-oda lebben,
napsütötte réteken
s jó szagú szelekben.
Lábujjhegyen követed,
rászáll egy virágra,
felé kapsz és ámultan
pillantasz utána.
(pillangó)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon át a rét fölött jár. Mi az?
(pillangó)
Nyúl volna, nyoma volna,
vidra volna, vére volna,
harcsa volna, farka volna,
nyúl nincs, nyoma sincs,
vidra nincs, vére sincs,
harcsa nincs, farka sincs,
mégis élő állat a világon,
virágról-virágra röpül,
nyáron mindig látod. Mi az?
(pillangó)
Találós kérdések rovarokról
Lenke, Lenke, kit kergetsz te
kint a kertben reggelente?
Akit kergetsz kint a kertben reggelente,
olyan fürge, akárcsak te,
Lenke, Lenke.
(pillangó)
Icipici repülő
vizek fölött,
lombok között
szitaszárnyon röpködő.
Mi az?
(szitakötő)
olyan jó étvágya van,
még a fát is megeszi.
Mi lehet az, találd ki!
(szú)
Kertünk végén pici kas, benne ezer szorgalmas,
sárga bundás, fürge munkás,
épít viaszpalotát, mézraktárt magának. Mi az?
(méhek)
Pettyes hátam, hártyás szárnyam,
levéltetűt eszem bátran. Mi az?
(katicabogár)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellebben.
Mi az?
(szöcske)
Találós kérdések rovarokról
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi, fonja.
(pók)
Egész nyáron vígan él,
cirip-cirip így zenél.
(tücsök)
Odamegyek gyűjtögetni,
ahol vannak morzsák,
így marad a porszívóban
üresen a porzsák.
(hangya)
Éjjel, nappal hálót szövök,
és azon át föl-le jövök.
(pók)
Hét a pettyem, bogár vagyok.
Ha énekelsz, meglebbentem pipacspiros ingem.
(katicabogár)
Találós kérdések rovarokról
Icike-picike,
Ugrik, mint a fityfene.
(bolha)
Icipici lánynak pettyes a ruhája,
Kezedre ül, elszáll,
S csak bámulsz utána.
(katicabogár)
Fűszálak közt zöld bogár,
Meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
Nagyot ugrik, elrebben.
(szöcske)
Se hárfája, se gitárja
mégis szól a muzsikája.
(tücsök)
Sző, fon nem takács. Mi az?
(pók)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
Senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Találós kérdések rovarokról
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
S lábával hegedül.
Cirr-cirr.. száll a nóta,
Kora reggel óta.
(tücsök)
Szépnek tart felnőtt és gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(lepke)
Icipici lámpa világít az éjben.
Úgy repül, mint a levél a szélben.
(szentjánosbogár)
A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Találós kérdések rovarokról
Elszáll az erdőbe,
magában morogva,
szeme óriási,
szárnya meg vékonyka.
Mi az?
(méhecske)
Aranytőkén aranytál,
aranytálban aranymáj,
abból eszik Arany Pál.
(lépes méz, méh)
Van egy állat,
amelyiktől mindenki fél,
pedig utána sokan megnyalják a szájukat.
(méh)
Fél ujjamon is elfér,
mégis félek tőle én.
(méhecske)
Találós kérdések rovarokról
Aranysárkány, erdőt eszik,
lángokat fúj, fényesedik,
holtában megfeketedik. Mi az?
(darázs)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellenben. Mi az?
(szöcske)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Se hárfája, se gitárja,
mégis szól a muzsikája. Mi az?
(tücsök)
Ő a mezők nagy zenésze,
bár nincs neki kottája.
Egész nyáron vígan száll
a réteken nótája.
(tücsök)
Füvek sűrűjében
barna zenész csücsül,
s lábával hegedül…
cirr-cirr… száll a nóta,
kora reggel óta. Mi az?
(tücsök)
Találós kérdések rovarokról
Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
De ha beköszönt a tél,
nincs semmije, amit egyék.
(tücsök)
Kicsi házban kicsi lakó,
kihallszik a muzsikaszó.
Mind azt fújja: kircs-kircs-kircs!
Vajon ki lakhat itt?
(a tücsök)
Zizzenve röppen két barna szárnya,
éhesen száll a kizöldellt ágra.
Jaj, a rügyeknek, gyönge levélnek,
gyümölcsöt adó nyarat nem érnek!
(cserebogár)
Icipici lámpa világít az éjben,
úgy száll, úgy röpül, mint a levél a szélben.
Mi az?
(szentjánosbogár)
Kertészeknek hasznos társa
ez a pettyes kis bogárka.
Elpusztítja a tetveket,
így védi a terméseket.
Kisgyerekek is szeretik,
énekszóval becézgetik. Mi az?
(katicabogár)
Egyik szárnyán három petty van,
a másikon négy petty.
Ügyes kertész, kártevőktől
sok levelet véd meg.
(katicabogár)
Találós kérdések rovarokról
Pettyes a hátam,
hártyás a szárnyam,
levéltetűt eszem bátran.
(katicabogár)
Sző, fon, nem takács. Mi az?
(pók)
Folyton sző-fon az árva,
még sincs neki ruhája. Mi az?
(pók)
Minden útját maga szabja,
ég s föld közé maga rakja.
Háza sarkában ül lopva,
s vendégeit mind kifosztja.
(pók)
Van egy jó mesterség,
de a neve nem takács,
jeles szövő-fonó,
de bizony nem takács.
Nem viseli vásznát,
sem szabó, sem kovács,
a tűznél, mikor sző,
nem szunnyad, mint a szakács.
(pók)
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi fonja. Mi az?
(pók)
Hálójával nem halat fog,
nem a vízben halászik,
hanem a fák ágai közt
a legyekre vadászik. Mi az?
(pók)
Találós kérdések rovarokról
Soha ács nem voltam,
kőtől, földtől, fából
házat nem csinltam,
de mesterségemmel
az ácsot fölülmúlom,
mindenkor építek, s palotámban lakom.
(pók)
Vadász vagyok fegyver nélkül,
fonogatok orsó nélkül,
vitéz vagyok, nincsen szablyám,
jósolok, de nincsen kártyám.
(pók)
Házatoknak egy sarkában,
ott lakom egy kicsi házban.
(pók)
Ezredmagával lakik
nagy gizgazból rakott házban,
riszszemhez hasonló zsákban
őrzi pöttöm fiait. Mi az?
(hangya)
Erdőn-mezőn láthatod,
meg is csíp, ha megfogod.
Feje mákszem, hasa bors,
lába vékony, mint a cérna,
de szorgalmas, fürge, gyors.
Vajon ki ő, már tudod?
(hangya)
Egy kalap alatt ezren is laknak. Mi az?
(hangyaboly)
Találós kérdések rovarokról
Van nekem egy olyan kis szobám,
amiben én magam nem férek meg,
de ezren bőven megférnek. Mi az?
(hangyaboly)
Icike-picike,
ugrik, mint a fityfene. Mi az?
(bolha)
Fekete, de nem szerecsen,
ugrik, de nem kecske,
szereti a menyecske,
ha nincs. Mi az?
(bolha)
Nem csicsergő-zúgó madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával
királynak is fejére száll. Mi az?
(légy)
Zizeg a határ:
bezár a bazár,
zümmögj haza már,
Buzgó Baltazár!
(dongó)
Muzsikál, ha repül,
hallgat, mikor elül,
aki pedig megöli,
saját vérét ontja ki. Mi az?
(szúnyog)
A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Találós kérdések rovarokról
Alig nagyobb egy körömnél,
mégis embervérrel él. Mi az?
(szúnyog)
Én a vitézeknek mind előttük járok,
nagyobbakat magamnál meghánykolódtatok.
Nemes állatoknak orcájára szállok,
s nagy, hegyes tőrömmel mindenkit megszúrok.
Mondjad már, hogy mi vagyok!
(szúnyog)
Nincsen gondja a világra,
könnyedén száll a virágra.
Szárnya egyet-kettőt rebben,
egy perc alatt tovalebben. Mi az?
(pillangó)
Szépnek tart felnőtt, gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(pillangó)
Olyan, mint egy falevél,
ide-oda lebben,
napsütötte réteken
s jó szagú szelekben.
Lábujjhegyen követed,
rászáll egy virágra,
felé kapsz és ámultan
pillantasz utána.
(pillangó)
Találós kérdések rovarokról
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon át a rét fölött jár. Mi az?
(pillangó)
Nyúl volna, nyoma volna,
vidra volna, vére volna,
harcsa volna, farka volna,
nyúl nincs, nyoma sincs,
vidra nincs, vére sincs,
harcsa nincs, farka sincs,
mégis élő állat a világon,
virágról-virágra röpül,
nyáron mindig látod. Mi az?
(pillangó)
Lenke, Lenke, kit kergetsz te
kint a kertben reggelente?
Akit kergetsz kint a kertben reggelente,
olyan fürge, akárcsak te,
Lenke, Lenke.
(pillangó)
Icipici repülő
vizek fölött,
lombok között
szitaszárnyon röpködő.
Mi az?
(szitakötő)
olyan jó étvágya van,
még a fát is megeszi.
Mi lehet az, találd ki!
(szú)
Találós kérdések rovarokról
Kertünk végén pici kas, benne ezer szorgalmas,
sárga bundás, fürge munkás,
épít viaszpalotát, mézraktárt magának. Mi az?
(méhek)
Pettyes hátam, hártyás szárnyam,
levéltetűt eszem bátran. Mi az?
(katicabogár)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellebben.
Mi az?
(szöcske)
Találós kérdések rovarokról
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi, fonja.
(pók)
Egész nyáron vígan él,
cirip-cirip így zenél.
(tücsök)
Odamegyek gyűjtögetni,
ahol vannak morzsák,
így marad a porszívóban
üresen a porzsák.
(hangya)
Éjjel, nappal hálót szövök,
és azon át föl-le jövök.
(pók)
Hét a pettyem, bogár vagyok.
Ha énekelsz, meglebbentem pipacspiros ingem.
(katicabogár)
Találós kérdések rovarokról
Icike-picike,
Ugrik, mint a fityfene.
(bolha)
Icipici lánynak pettyes a ruhája,
Kezedre ül, elszáll,
S csak bámulsz utána.
(katicabogár)
Fűszálak közt zöld bogár,
Meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
Nagyot ugrik, elrebben.
(szöcske)
Se hárfája, se gitárja
mégis szól a muzsikája.
(tücsök)
Sző, fon nem takács. Mi az?
(pók)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
Senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Találós kérdések rovarokról
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
S lábával hegedül.
Cirr-cirr.. száll a nóta,
Kora reggel óta.
(tücsök)
Szépnek tart felnőtt és gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(lepke)
Icipici lámpa világít az éjben.
Úgy repül, mint a levél a szélben.
(szentjánosbogár)
A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Találós kérdések rovarokról
Kertünk végén pici kas,
benne ezer szorgalmas,
sárga bundás,
fürge munkás
épít viaszpalotát,
mézraktárat magának.
(méh)
Elszáll az erdőbe,
magában morogva,
szeme óriási,
szárnya meg vékonyka.
Mi az?
(méhecske)
Aranytőkén aranytál,
aranytálban aranymáj,
abból eszik Arany Pál.
(lépes méz, méh)
Van egy állat,
amelyiktől mindenki fél,
pedig utána sokan megnyalják a szájukat.
(méh)
Fél ujjamon is elfér,
mégis félek tőle én.
(méhecske)
Aranysárkány, erdőt eszik,
lángokat fúj, fényesedik,
holtában megfeketedik. Mi az?
(darázs)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellenben. Mi az?
(szöcske)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Se hárfája, se gitárja,
mégis szól a muzsikája. Mi az?
(tücsök)
Ő a mezők nagy zenésze,
bár nincs neki kottája.
Egész nyáron vígan száll
a réteken nótája.
(tücsök)
Füvek sűrűjében
barna zenész csücsül,
s lábával hegedül…
cirr-cirr… száll a nóta,
kora reggel óta. Mi az?
(tücsök)
Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
De ha beköszönt a tél,
nincs semmije, amit egyék.
(tücsök)
Kicsi házban kicsi lakó,
kihallszik a muzsikaszó.
Mind azt fújja: kircs-kircs-kircs!
Vajon ki lakhat itt?
(a tücsök)
Zizzenve röppen két barna szárnya,
éhesen száll a kizöldellt ágra.
Jaj, a rügyeknek, gyönge levélnek,
gyümölcsöt adó nyarat nem érnek!
(cserebogár)
Icipici lámpa világít az éjben,
úgy száll, úgy röpül, mint a levél a szélben.
Mi az?
(szentjánosbogár)
Kertészeknek hasznos társa
ez a pettyes kis bogárka.
Elpusztítja a tetveket,
így védi a terméseket.
Kisgyerekek is szeretik,
énekszóval becézgetik. Mi az?
(katicabogár)
Egyik szárnyán három petty van,
a másikon négy petty.
Ügyes kertész, kártevőktől
sok levelet véd meg.
(katicabogár)
Pettyes a hátam,
hártyás a szárnyam,
levéltetűt eszem bátran.
(katicabogár)
Sző, fon, nem takács. Mi az?
(pók)
Folyton sző-fon az árva,
még sincs neki ruhája. Mi az?
(pók)
Minden útját maga szabja,
ég s föld közé maga rakja.
Háza sarkában ül lopva,
s vendégeit mind kifosztja.
(pók)
Van egy jó mesterség,
de a neve nem takács,
jeles szövő-fonó,
de bizony nem takács.
Nem viseli vásznát,
sem szabó, sem kovács,
a tűznél, mikor sző,
nem szunnyad, mint a szakács.
(pók)
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi fonja. Mi az?
(pók)
Hálójával nem halat fog,
nem a vízben halászik,
hanem a fák ágai közt
a legyekre vadászik. Mi az?
(pók)
Soha ács nem voltam,
kőtől, földtől, fából
házat nem csinltam,
de mesterségemmel
az ácsot fölülmúlom,
mindenkor építek, s palotámban lakom.
(pók)
Vadász vagyok fegyver nélkül,
fonogatok orsó nélkül,
vitéz vagyok, nincsen szablyám,
jósolok, de nincsen kártyám.
(pók)
Házatoknak egy sarkában,
ott lakom egy kicsi házban.
(pók)
Ezredmagával lakik
nagy gizgazból rakott házban,
riszszemhez hasonló zsákban
őrzi pöttöm fiait. Mi az?
(hangya)
Erdőn-mezőn láthatod,
meg is csíp, ha megfogod.
Feje mákszem, hasa bors,
lába vékony, mint a cérna,
de szorgalmas, fürge, gyors.
Vajon ki ő, már tudod?
(hangya)
Egy kalap alatt ezren is laknak. Mi az?
(hangyaboly)
Van nekem egy olyan kis szobám,
amiben én magam nem férek meg,
de ezren bőven megférnek. Mi az?
(hangyaboly)
Icike-picike,
ugrik, mint a fityfene. Mi az?
(bolha)
Fekete, de nem szerecsen,
ugrik, de nem kecske,
szereti a menyecske,
ha nincs. Mi az?
(bolha)
Nem csicsergő-zúgó madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával
királynak is fejére száll. Mi az?
(légy)
Zizeg a határ:
bezár a bazár,
zümmögj haza már,
Buzgó Baltazár!
(dongó)
Muzsikál, ha repül,
hallgat, mikor elül,
aki pedig megöli,
saját vérét ontja ki. Mi az?
(szúnyog)
A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Alig nagyobb egy körömnél,
mégis embervérrel él. Mi az?
(szúnyog)
Én a vitézeknek mind előttük járok,
nagyobbakat magamnál meghánykolódtatok.
Nemes állatoknak orcájára szállok,
s nagy, hegyes tőrömmel mindenkit megszúrok.
Mondjad már, hogy mi vagyok!
(szúnyog)
Nincsen gondja a világra,
könnyedén száll a virágra.
Szárnya egyet-kettőt rebben,
egy perc alatt tovalebben. Mi az?
(pillangó)
Szépnek tart felnőtt, gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(pillangó)
Olyan, mint egy falevél,
ide-oda lebben,
napsütötte réteken
s jó szagú szelekben.
Lábujjhegyen követed,
rászáll egy virágra,
felé kapsz és ámultan
pillantasz utána.
(pillangó)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon át a rét fölött jár. Mi az?
(pillangó)
Nyúl volna, nyoma volna,
vidra volna, vére volna,
harcsa volna, farka volna,
nyúl nincs, nyoma sincs,
vidra nincs, vére sincs,
harcsa nincs, farka sincs,
mégis élő állat a világon,
virágról-virágra röpül,
nyáron mindig látod. Mi az?
(pillangó)
Lenke, Lenke, kit kergetsz te
kint a kertben reggelente?
Akit kergetsz kint a kertben reggelente,
olyan fürge, akárcsak te,
Lenke, Lenke.
(pillangó)
Icipici repülő
vizek fölött,
lombok között
szitaszárnyon röpködő.
Mi az?
(szitakötő)
olyan jó étvágya van,
még a fát is megeszi.
Mi lehet az, találd ki!
(szú)
Kertünk végén pici kas, benne ezer szorgalmas,
sárga bundás, fürge munkás,
épít viaszpalotát, mézraktárt magának. Mi az?
(méhek)
Pettyes hátam, hártyás szárnyam,
levéltetűt eszem bátran. Mi az?
(katicabogár)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellebben.
Mi az?
(szöcske)
Találós kérdések rovarokról
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi, fonja.
(pók)
Egész nyáron vígan él,
cirip-cirip így zenél.
(tücsök)
Odamegyek gyűjtögetni,
ahol vannak morzsák,
így marad a porszívóban
üresen a porzsák.
(hangya)
Éjjel, nappal hálót szövök,
és azon át föl-le jövök.
(pók)
Hét a pettyem, bogár vagyok.
Ha énekelsz, meglebbentem pipacspiros ingem.
(katicabogár)
Találós kérdések rovarokról
Icike-picike,
Ugrik, mint a fityfene.
(bolha)
Icipici lánynak pettyes a ruhája,
Kezedre ül, elszáll,
S csak bámulsz utána.
(katicabogár)
Fűszálak közt zöld bogár,
Meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
Nagyot ugrik, elrebben.
(szöcske)
Se hárfája, se gitárja
mégis szól a muzsikája.
(tücsök)
Sző, fon nem takács. Mi az?
(pók)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
Senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Találós kérdések rovarokról
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
S lábával hegedül.
Cirr-cirr.. száll a nóta,
Kora reggel óta.
(tücsök)
Szépnek tart felnőtt és gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(lepke)
Icipici lámpa világít az éjben.
Úgy repül, mint a levél a szélben.
(szentjánosbogár)
A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Találós kérdések rovarokról
Kertünk végén pici kas,
benne ezer szorgalmas,
sárga bundás,
fürge munkás
épít viaszpalotát,
mézraktárat magának.
(méh)
Elszáll az erdőbe,
magában morogva,
szeme óriási,
szárnya meg vékonyka.
Mi az?
(méhecske)
Aranytőkén aranytál,
aranytálban aranymáj,
abból eszik Arany Pál.
(lépes méz, méh)
Van egy állat,
amelyiktől mindenki fél,
pedig utána sokan megnyalják a szájukat.
(méh)
Fél ujjamon is elfér,
mégis félek tőle én.
(méhecske)
Aranysárkány, erdőt eszik,
lángokat fúj, fényesedik,
holtában megfeketedik. Mi az?
(darázs)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellenben. Mi az?
(szöcske)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Se hárfája, se gitárja,
mégis szól a muzsikája. Mi az?
(tücsök)
Ő a mezők nagy zenésze,
bár nincs neki kottája.
Egész nyáron vígan száll
a réteken nótája.
(tücsök)
Füvek sűrűjében
barna zenész csücsül,
s lábával hegedül…
cirr-cirr… száll a nóta,
kora reggel óta. Mi az?
(tücsök)
Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
De ha beköszönt a tél,
nincs semmije, amit egyék.
(tücsök)
Kicsi házban kicsi lakó,
kihallszik a muzsikaszó.
Mind azt fújja: kircs-kircs-kircs!
Vajon ki lakhat itt?
(a tücsök)
Zizzenve röppen két barna szárnya,
éhesen száll a kizöldellt ágra.
Jaj, a rügyeknek, gyönge levélnek,
gyümölcsöt adó nyarat nem érnek!
(cserebogár)
Icipici lámpa világít az éjben,
úgy száll, úgy röpül, mint a levél a szélben.
Mi az?
(szentjánosbogár)
Kertészeknek hasznos társa
ez a pettyes kis bogárka.
Elpusztítja a tetveket,
így védi a terméseket.
Kisgyerekek is szeretik,
énekszóval becézgetik. Mi az?
(katicabogár)
Egyik szárnyán három petty van,
a másikon négy petty.
Ügyes kertész, kártevőktől
sok levelet véd meg.
(katicabogár)
Pettyes a hátam,
hártyás a szárnyam,
levéltetűt eszem bátran.
(katicabogár)
Sző, fon, nem takács. Mi az?
(pók)
Folyton sző-fon az árva,
még sincs neki ruhája. Mi az?
(pók)
Minden útját maga szabja,
ég s föld közé maga rakja.
Háza sarkában ül lopva,
s vendégeit mind kifosztja.
(pók)
Van egy jó mesterség,
de a neve nem takács,
jeles szövő-fonó,
de bizony nem takács.
Nem viseli vásznát,
sem szabó, sem kovács,
a tűznél, mikor sző,
nem szunnyad, mint a szakács.
(pók)
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi fonja. Mi az?
(pók)
Hálójával nem halat fog,
nem a vízben halászik,
hanem a fák ágai közt
a legyekre vadászik. Mi az?
(pók)
Soha ács nem voltam,
kőtől, földtől, fából
házat nem csinltam,
de mesterségemmel
az ácsot fölülmúlom,
mindenkor építek, s palotámban lakom.
(pók)
Vadász vagyok fegyver nélkül,
fonogatok orsó nélkül,
vitéz vagyok, nincsen szablyám,
jósolok, de nincsen kártyám.
(pók)
Házatoknak egy sarkában,
ott lakom egy kicsi házban.
(pók)
Ezredmagával lakik
nagy gizgazból rakott házban,
riszszemhez hasonló zsákban
őrzi pöttöm fiait. Mi az?
(hangya)
Erdőn-mezőn láthatod,
meg is csíp, ha megfogod.
Feje mákszem, hasa bors,
lába vékony, mint a cérna,
de szorgalmas, fürge, gyors.
Vajon ki ő, már tudod?
(hangya)
Egy kalap alatt ezren is laknak. Mi az?
(hangyaboly)
Van nekem egy olyan kis szobám,
amiben én magam nem férek meg,
de ezren bőven megférnek. Mi az?
(hangyaboly)
Icike-picike,
ugrik, mint a fityfene. Mi az?
(bolha)
Fekete, de nem szerecsen,
ugrik, de nem kecske,
szereti a menyecske,
ha nincs. Mi az?
(bolha)
Nem csicsergő-zúgó madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával
királynak is fejére száll. Mi az?
(légy)
Zizeg a határ:
bezár a bazár,
zümmögj haza már,
Buzgó Baltazár!
(dongó)
Muzsikál, ha repül,
hallgat, mikor elül,
aki pedig megöli,
saját vérét ontja ki. Mi az?
(szúnyog)
A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Alig nagyobb egy körömnél,
mégis embervérrel él. Mi az?
(szúnyog)
Én a vitézeknek mind előttük járok,
nagyobbakat magamnál meghánykolódtatok.
Nemes állatoknak orcájára szállok,
s nagy, hegyes tőrömmel mindenkit megszúrok.
Mondjad már, hogy mi vagyok!
(szúnyog)
Nincsen gondja a világra,
könnyedén száll a virágra.
Szárnya egyet-kettőt rebben,
egy perc alatt tovalebben. Mi az?
(pillangó)
Szépnek tart felnőtt, gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(pillangó)
Olyan, mint egy falevél,
ide-oda lebben,
napsütötte réteken
s jó szagú szelekben.
Lábujjhegyen követed,
rászáll egy virágra,
felé kapsz és ámultan
pillantasz utána.
(pillangó)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon át a rét fölött jár. Mi az?
(pillangó)
Nyúl volna, nyoma volna,
vidra volna, vére volna,
harcsa volna, farka volna,
nyúl nincs, nyoma sincs,
vidra nincs, vére sincs,
harcsa nincs, farka sincs,
mégis élő állat a világon,
virágról-virágra röpül,
nyáron mindig látod. Mi az?
(pillangó)
Lenke, Lenke, kit kergetsz te
kint a kertben reggelente?
Akit kergetsz kint a kertben reggelente,
olyan fürge, akárcsak te,
Lenke, Lenke.
(pillangó)
Icipici repülő
vizek fölött,
lombok között
szitaszárnyon röpködő.
Mi az?
(szitakötő)
olyan jó étvágya van,
még a fát is megeszi.
Mi lehet az, találd ki!
(szú)
Kertünk végén pici kas, benne ezer szorgalmas,
sárga bundás, fürge munkás,
épít viaszpalotát, mézraktárt magának. Mi az?
(méhek)
Pettyes hátam, hártyás szárnyam,
levéltetűt eszem bátran. Mi az?
(katicabogár)
Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)
Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellebben.
Mi az?
(szöcske)
Találós kérdések rovarokról
Behúzódik a sarokba,
a hálóját szövi, fonja.
(pók)
Egész nyáron vígan él,
cirip-cirip így zenél.
(tücsök)
Odamegyek gyűjtögetni,
ahol vannak morzsák,
így marad a porszívóban
üresen a porzsák.
(hangya)
Éjjel, nappal hálót szövök,
és azon át föl-le jövök.
(pók)
Hét a pettyem, bogár vagyok.
Ha énekelsz, meglebbentem pipacspiros ingem.
(katicabogár)
Találós kérdések rovarokról
Icike-picike,
Ugrik, mint a fityfene.
(bolha)
Icipici lánynak pettyes a ruhája,
Kezedre ül, elszáll,
S csak bámulsz utána.
(katicabogár)
Fűszálak közt zöld bogár,
Meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
Nagyot ugrik, elrebben.
(szöcske)
Se hárfája, se gitárja
mégis szól a muzsikája.
(tücsök)
Sző, fon nem takács. Mi az?
(pók)
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
Senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)
Találós kérdések rovarokról
Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
S lábával hegedül.
Cirr-cirr.. száll a nóta,
Kora reggel óta.
(tücsök)
Szépnek tart felnőtt és gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(lepke)
Icipici lámpa világít az éjben.
Úgy repül, mint a levél a szélben.
(szentjánosbogár)
A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)
Találós kérdések rovarokról
