Találós kérdések természeti jelenségek

Találós kérdések természeti jelenségek

Csillag fent a fellegekben,
vízzé válik tenyeredben.
(hópehely)

Vízbe esik, eltörik,
kőre esik, nem törik.
(hópehely)

Hideg pillangó,
a vetésnek takaró.
(hópehely)

Földre esem, de nem fáj,
minden gyerek engem vár.
(hópehely)

Hullok, hullok sebesen,
meghalok a kezeden.
(hópehely)

Madarak szállnak szárnyak nélkül,
fára ülnek lábak nélkül.
Jön egy király napkeletről,
mind megeszi szája nélkül.
(hópelyhek és a Nap)

Találós kérdések természeti jelenségek

Sok-sok apró szárnytalan,
jön valaki lábatlan,
mind megeszi szájatlan.
(hópelyhek és a Nap)

A nagy méhkas sűrűn rajzik,
ha nap süti, mind elázik.
(havazás)

Égtől hullok, fehér vagyok,
szeretem a kemény fagyot.
Siklik rajtam szánkók talpa,
víg csatákban vagyok labda…
De ha olvad, vízzé válok,
pára leszek, égbe szállok.
(hó)

Nagy hidegben soká élek,
vigyél szobádba: meghalok.
(hó)

Kiszakadt egy nagy-nagy zsák,
szerteszórja tartalmát.
Szeretik a gyermekek,
tudod-e, hogy mi lehet?
(hó)

Fehér tollú kiscsibe,
kerek tál a tó színe,
megsütötte Holdanyó,
majd megeszi Napapó.
(hó)

Találós kérdések természeti jelenségek

Csillog is, villog is,
hullik is, múlik is,
a füstös háztetőn,
ezüstös fény, ragyogó!
Hűvös is, befed is,
vetésen meleg is,
jó takaró!
(hó)

Égtől hull, jaj, de jó!
Lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.
Vastag bundája alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.
Ha kisüt a meleg nap,
elolvad a bundája,
lesz belőle pocsolya. Mi az?
(hó)

Hófehér a születése,
fekete a temetése.
(hó)

Tiszta, fehér születése,
sáros, piszkos temetése.
(hó)

Találós kérdések természeti jelenségek

Fehér, bársony születése,
lucskos, sáros temetése.
(hó)

Születése csillogó,
temetése locsogó.
(hó)

Fehér pokróc egész földön,
nem itt szövik, az égtől jön.
(hó)

Van egy szép fehér ingem,
az ég varrta énnekem.
Ha melegen süt a nap,
az én ingem elolvad.
(hó)

Felhőben születik, földön él,
ha meleg éri – elalél.
(hó)

Fehér csillag takaró,
a világnak, jaj, de jó!
Kucsma ül a lámpán,
bunda a házak hátán,
lepedő a réten,
köpönyeg a kerítésen.
Foszlik, porzik, kavarog a szélben,
jó meleget ad a nagy hidegben. Mi az?
(hótakaró)

Találós kérdések természeti jelenségek

Fehér asztalterítő borítja a földet. Mi az?
(hótakaró)

Fehér tehén elszalad,
a fekete itt marad.
(hóolvadás)

A tó hátán gyémánt takaró,
vas csikóval siklani rajta jó.
(jég)

Ma még locsog, holnap kopog,
minden gyerek csúszkálni fog.
(jég)

Kinn kemény, akár a kő,
elolvad, ha a házba jő. Mi az?
(jég)

Víz szülötte, földön hálok,
anyám látva vízzé válok.
(jég)

Víztől lett és vízzé válik. Mi az?
(jég)

Vagyon olyan állat, ki szüli ő fiát,
a fiú aztán szüli az ő anyját.
Hogy lehet ez, mondd meg nekem az okát,
megnyitom érette erszényemnek száját.
(víz-jég-víz)

Találós kérdések természeti jelenségek

Csipp, csipp, csepp, ezüst csepp.
Csörren, csurran csendesen.
Csipp, csipp, csepp, sok-sok csepp.
Ha a nap kisüt melegen,
vízzé válik, az ereszről lecsepeg. Mi az?
(jégcsap)

Égnek áll a gyökere,
és úgy nő a földre le.
Mondd meg hamar, mi lehet?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst függők. Mi az?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst korsók függnek,
a nap melegétől mind kiömlenek. Mi az?
(jégcsapok)

Üvegfalon sosem lengő,
fenyők, zuzmók, meseerdő,
ezüsterdő, kristálylombok,
napsütésben gyönggyé omlók.
(jégvirágok)

Virág – télen kivirágzik,
meleg naptól elázik. Mi az?
(jégvirág)

Találós kérdések természeti jelenségek

Hidegben virágzik,
melegben elszárad.
(jégvirág)

Nincs keze, nincs foga neki,
mégis megmar, ha teheti.
(fagy)

Nincs szeme,
nincs keze,
mégis ír az ablaküvegre.
(hideg)

Szárnya nincs és mégis repül,
a föld felett körös-körül.
Néha fent száll,
néha lent jár,
ismeri őt: tavasz, ősz, nyár!
A hátával napot takar,
esőt zúdít, hogyha akar.
Mi ez, Gyuri?
Mondd meg hamar!
(felhő)

Hol vizet önt,
hol havat hint,
hol jeget szór fejedre,
s elszáll
– pedig szárnya sincsen –
nyugatra vagy keletre.
(felhő)

Találós kérdések természeti jelenségek

Se oldala, se feneke,
mégis megáll a víz benne. Mi az?
(felhő)

Báránynak nevezik,
bár nem béget soha,
nincs gyapjú a hátán,
nincs szája, sem foga,
lába sincs és méis
vándorol a nyájban,
tavasszal és ősszel,
s akkor is ha nyár van.
(bárányfelhő)

Kormos hasú bivalyok
fellegelik a napot.
Összecsapnak, láng ragyog.
Tejük habzón dől, csorog.
(esőfelhők)

Erős, tán a legerősebb,
az életnél is idősebb,
s a föld színén, a föld alatt
meg sem állna, mindig halad.
Néha mintha szárnya volna,
felszáll messze a magasba,
s ha elunta égi útját,
könnyei a földet mossák.
(eső)

Találós kérdések természeti jelenségek

Mindent lemos szappan nélkül,
tőle erdő, mező zöldül.
Mi az?
(eső)

Magasabb a toronynál,
vékonyabb a nádszálnál.
Mi az?
(eső)

Vékonyabb a nádszálnál,
magasabb a toronynál.
Sírva dudorászik,
ezüstösen poroszkál. Mi az?
(eső)

Földre esem, de nem fáj,
minden növény engem vár.
(eső)

Felhő könnye hull a földre,
futó csermely lesz belőle.
(eső)

Felhőből jön, földre ér,
onnan hamar visszatér. Mi az?
(eső)

Felül kopog, alul csobog. Mi az?
(eső)

Találós kérdések természeti jelenségek

Ló lába szúrta,
kerék talpa gyúrta,
disznó orra túrta,
az út szélén kész a torta. Mi az?
(sár)

Kopogva hull le a földre,
a szántóföldre, a mezőre.
Nyomában letarolt határ –
termést ott már senki se vár.
(jégeső)

Nagy meleg után érkezik,
vízzel, széllel keveredik,
s ahová csak elmehet,
pusztítja az életet.
(jégeső)

Szent Péter apostol és az égi szentek,
égi tekepályán gurigázni kezdtek.
Nehéz golyójuknak lehallatszik hangja,
dőlnek is a bábuk, visszhangzik robaja.
(mennydörgés)

Hegyomlás robaja
füled hasogatja,
vakító fénysugár
szemed kápráztatja. Mi az?
(mennydörgés, villámlás)

Találós kérdések természeti jelenségek

Sohasem hazudik,
mégis mindig becsap. Mi az?
(villám)

Egy lábon imbolygott,
egy nagyot kacsintott.
(villámlás)

Paták vad vágtával messze dübörögnek,
vészes csattogással egyre közelednek.
Láng lobban nyomukban amíg elrobognak,
szél süvít mögöttük mire elcsitulnak.
(vihar)

Cserfa csattan,
ezer ága pattan,
ezer ágán ezer fészek,
ezer fészek, ezer tojás,
mégis egy a székük.
(napkelte)

Csontkürttel kürtölnek,
aranydeszkák hasadnak,
földi férgek mozognak.
(hajnalhasadás)

Aranyméz letarolja
égtől a földre,
felkúszol, lecsúszol
kedvedet töltve:
arcodat befutja
mennyei repkény. Mi az?
(napfény)

Találós kérdések természeti jelenségek

Éjjel-nappal nincs nyugalma,
két világ a birodalma.
A sötétség úgy fél tőle,
mindenütt szalad előtte. Mi az?
(napsugár)

Úton megyen nem poroz,
vízen megyen, nem csobog,
nádon megyen, nem suhog,
sáson megyen, nem susog,
eső éri, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik. Mi az?
(napsugár)

Balta nélkül, csákány nélkül
jeget tör. Mi az?
(napsugár)

Út fut, minden házba befut. Mi az?
(napsugár)

Legnagyobb a világon,
s a legkisebb lyukon is befér. Mi az?
(napsugár)

Az én ablakomban is van,
a te ablakodban is van,
a más ablakában is van. Mi az?
(napsugár)

Eső veri, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik. Mi az?
(napsugár)

Találós kérdések természeti jelenségek

Magasabb a toronynál,
vékonyabb a nádszálnál. Mi az?
(napsugár)

Künn is van, benn is van,
mégsem lehet megfogni.
(világosság)

Két krajcár az ára,
mégsem fér a házba. Mi az?
(világosság)

Fénynél születik, sötétben meghal,
makacs kísérőd, nem lát és nem hall.
Árokba eshetsz, kajánul majmol,
nemhogy kihúzna rögtön a bajból.
Ha fára mászol, kúszik utánad.
Bemész a tóba? Úszni sem fáradt.
Akkor is követ, ha nem akarod,
csak sötétben tűnik el mindjárt,
nyomát sem látod, hogy nappal itt járt.
(árnyék)

Este hosszú, délben kurta,
falon néha igen furcsa. Mi az?
(árnyék)

Találós kérdések természeti jelenségek

Jól látható dolog, mégis csupa semmi,
sötét – mégis fénynél tudod észrevenni.
Mindenhol fekete a megjelenése,
égjen gyertya, avagy süssön a nap fénye.
Egy cseppet sem halljuk, sőt nem is érezzük,
mégis hűsítőül gyakran felkeressük.
De mihelyt a fény kialszik hirtelen,
azonnal eltűnik, nyoma sem marad fenn.
(árnyék)

Megyen-megyen, meg-megáll,
hol lefekszik, hol feláll.
(árnyék)

Hídon megyen nem dobog,
vízen megyen nem locsog,
nádon megyen, nem ropog,
sáron megyen, nem pocsog.
(árnyék)

Míg fönn a nap, s fény vesz körül,
nem távozik tested mögül.
Hol röviden, hol meg hosszan,
állva, ülve, csak veled van.
De ha a fényt búra váltja,
testednek e hű barátja
észrevétlen odahagy,
s a sötétben magad vagy.
(árnyék)

Találós kérdések természeti jelenségek

Van egy barátom, olyan, mint én,
úgy tud futni éppen, mint én.
Ha eszem, nem kéri,
ha iszom, nem nézi.
Ki lehet ő? Tudsz rá felelni?
(árnyék)

Vízen megyen, nem zuhog,
sáron megyen, nem suhog,
eső veri, nem ázik,
fagy éri, nem fázik.
(árnyék)

Lassan megy, mégis
versenyt fut a nappal. Mi az?
(árnyék)

Napsütésben melléd szegődik,
de meg nem szólít. Mi az?
(árnyék)

Földön fut négykézláb,
a lábaimnál játszik,
estére nagyra nő,
éjjel nem is látszik.
Követne akkor is,
ha vízben járnék.
Na, mi az, mondd meg!
Nem más, csak az…
(árnyék)

Találós kérdések természeti jelenségek

Vízen átmegy száraz lábbal,
de nem bír az égő lánggal. Mi az?
(árnyék)

Nekem is van, neked is van,
kertben kóró, annak is van.
(árnyék)

Bármerre jársz, mindig követ,
s hiába dobsz felé követ,
nem ijed meg, el nem szalad
hogyha megállsz, ő is megáll,
s ha elindulsz – veled halad.
(árnyék)

Ahol jársz, magaddal viszed,
a kezedbe mégsem veheted.
(árnyék)

Éjjel-nappal járok,
de éjjel nem látom magamat,
csak nappal.
(árnyék)

Árnyékban hiába keresel.
(árnyék)

Találós kérdések természeti jelenségek

Életem elején nagyobb vagyok nálad,
életem delén kisebb vagyok nálad,
életem utolján nagyobb vagyok nálad.
(az árnyékod)

Jaj, de szépen süt a hold,
megy egy eleven s egy holt.
(ember és az árnyék)

Mikor állok, ő is áll,
mikor járok, ő is jár. Mi az?
(az árnyékom)

Híd, de sosem építették,
hét színe van, egy se festék,
földtől nyúlik mindkét vége,
mégis felvezet az égbe.
Senki nem szed rajta vámot,
széles útját mégse járod,
mert a hídfőt nem találod.
(szivárvány)

Ritka vendég föld felett,
jöttét lesik az emberek.
Ha feltűnik az égbolton,
mindenki nézi boldogon.
(szivárvány)

Találós kérdések természeti jelenségek

Fönt nevet az apa,
könnyezik az anya,
lent a lányuk
hétszínű övet köt. Mi az?
(szivárvány)

Színes tartógerenda
a világra borulva.
(szivárvány)

Háztetőmön keresztül
tarka pányvaív feszül. Mi az?
(szivárvány)

Töve tengerbe,
levele szemembe,
ága-boga, hajléka
hajlik Jeruzsálembe. Mi az?
(szivárvány)

Szeg nélkül és fa nélkül,
szerszám nélkül, vas nélkül,
szemed előtt híd épül.
(szivárvány)

Honnan jön? Senki se tudja,
azt se, merre visz az útja.
Kéményeken furulyáz,
tőle lobban a parázs.
Hátán felhő lovagol,
nád előtte meghajol,
a fák róla beszélnek,
minek hívják, mondd meg!
(szélnek)

Találós kérdések természeti jelenségek

Mindörökké barangolok,
azt sem tudom, hogy hol lakom.
Ahol járok, dörömbölök
ajtón és ablakon.
Ezért senki nem szeret.
Ki is szeretné a…
(szelet)

Néha susog, néha zokog.
a szemeddel mégse látod. Mi az?
(szél)

Nem lát, nem hall,
de titokban sugdolózik. Mi az?
(szél)

Hallod, de nem látod. Mi az?
(szél)

Fúj és fütyül, pedig nincsen szája. Mi az?
(szél)

Nincsen testem, nincs barátom,
nincs kenyerem, se lakásom,
eső eshet, mégse ázom,
nyargalászok hét határon.
Februárban hozok fagyot,
bátyáim a vad viharok,
ha bezárod az ablakod,
fütyörészve kint maradok.
Nos, tudod már, hogy ki vagyok?
(szél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Széles világba
futkorászik magába,
nyakában a lába,
sosem érsz nyomába. Mi az?
(szél)

Se keze, se lába,
a kaput mégis kitárja. Mi az?
(szél)

Nincsen szárnya, nincsen lába,
mégis a világot járja.
(szél)

Se keze, se lába,
mégis fütyülve járkál a világba. Mi az?
(szél)

Lába nincs, de messze fut,
szárnya nincs, de messze száll. Mi az?
(szél)

Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az?
(szél)

Szárnya nincs és mégis röpül. Mi az?
(szél)

Láttam én már olyan vitézt,
egyet sem lép mégis halad. Mi az?
(szél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Bekalandozza a világot,
de egyetlen várost sem ismer. Mi az?
(szél)

Nincsen szárnya, mégis repül,
fákon, bokrokon hegedül.
Ha nem repül, nincsen sehol,
de mégis csak van valahol.
(szél)

Olyan, mint a rossz gyerek,
az utcákon tekereg,
bekukucskál minden lyukon,
mégsem csípik sehol nyakon.
(szél)

Fenn repül – nem madár,
lyukba bújik – nem bogár. Mi az?
(szél)

Kötekedik fűvel, fával,
játszik mások kalapjával,
lovagol az ember hátán,
soha nem áll saját lábán.
(szél)

Ha kedvem jó, simogatlak,
szép gyengéden átkarollak.
De ha kedvem végleg oda,
beletépek a hajadba,
megcibálom a ruhádat,
a szemed is könnybe lábad.
(szél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Híres legény vagyok,
tű fokán átbújok,
de ha egyszer megharagszom,
tenger vizét megszalasztom,
a fát tövétől kicsavarom.
Ugyan bizony mi vagyok?
(szél)

Nincs patája, mégis nyargal,
nincs szája, de süvölt, beszél,
élete sincs, de mégis él.
Panasza sincs, mégis zsémbes,
nem bosszantják, mégis mérges.
(szélvihar)

Váratlanul körülsüvít,
szemedbe fúj, hátha taszít,
ha lengedez, én szeretem,
viharban: sújt a félelem.
A magvakat viszi, szórja,
a vitorlás csónakot tolja,
aki kitalálja, mondja!
(szél)

Zabolátlan ló,
nevenincs apó,
körbe-körbe jár,
tenger bajt csinál. Mi az?
(forgószél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Réten jöttem, réten mentem,
aranygyűrűm elvesztettem,
Hold letette, Nap felvette,
angyal kebelébe tette.
(harmat)

Kerten jöttem, kerten mentem,
ezüstgyűrűm elvesztettem,
ember látta, fel nem vette,
Nap meglátta, fel is vette.
(harmat)

Hold elejti, Nap felkapja. Mi az?
(harmat)

Estefelé földre ül,
egész éjjel ott csücsül,
napkeltével elrepül.
(harmat)

Mikor a nap megy – ő jön,
mikor a nap jön – ő megy. Mi az?
(harmat)

Gyönge gyöpre heveredtem,
gyémántgyűrűm elvesztettem,
Hold meglátta, s csak nevette,
Nap felkapta, s jaj, megette.
(harmat)

Találós kérdések természeti jelenségek

Kis királylány erdőn volt,
ezer gyöngyöt széjjel szórt,
a Hold látta, otthagyta,
a Nap eljött, s felkapta.
(harmat)

Sírok-sírok, folyton sírok,
amíg a Nap fel nem ragyog.
Mihelyt a Nap felragyog,
nem sírok már, de meghalok.
(harmat)

Addig sírok, addig sírok,
míg kedves, szép angyalom
letörli könnyeimet.
(harmat)

A tengernél sokkal nagyobb,
mégsem ér bokáig.
Mi az?
(harmat)

Testvére a harmatnak,
s hideg idő társa,
mert az ember őt csakis
télidőben látja.
(zúzmara)

Találós kérdések természeti jelenségek

Minden ágon kivirágzik,
meleg naptól meg elázik.
(zúzmara)

Leszállnak ők fűre, fára,
pedig egyiknek sincs lába.
(dér)

Szürke szárnyú nagy madár,
szürke lesz a nagy határ,
ha ősszel a földre száll.
(köd)

A városokat elnyelem,
a hegyeket elnyelem,
pedig semmit sem eszem.
Mondd meg gyorsan, mi a nevem!
(köd)

Rossz időben sose látszik,
jó időben himbálódzik,
nagy melegben táncot jár,
szemed előtt meg nem áll.
(délibáb)

Verőfényes őszidőben
selyem száll a levegőben.
(ökörnyál)

Találós kérdések természeti jelenségek

Kormos hasú bivalyok fellegelik a napot. Összecsapnak, láng ragyog. Tejük habzón dől, csorog. (esőfelhők)

Erős, tán a legerősebb, az életnél is idősebb, s a föld színén, a föld alatt meg sem állna, mindig halad. Néha mintha szárnya volna, felszáll messze a magasba, s ha elunta égi útját, könnyei a földet mossák. (eső)

Mindent lemos szappan nélkül, tőle erdő, mező zöldül. Mi az? (eső)

Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? (eső)

Vékonyabb a nádszálnál, magasabb a toronynál. Sírva dudorászik, ezüstösen poroszkál. Mi az? (eső)

Földre esem, de nem fáj, minden növény engem vár. (eső)

Felhő könnye hull a földre, futó csermely lesz belőle. (eső)

Találós kérdések természeti jelenségek

Felhőből jön, földre ér, onnan hamar visszatér. Mi az? (eső)

Felül kopog, alul csobog. Mi az? (eső)

Ló lába szórta, kerék talpa gyúrta, disznó orra túrta, az út szélén kész a torta. Mi az? (sár)

Kopogva hull le a földre, a szántóföldre, a mezőre. Nyomában letarolt határ – termést ott már senki se vár. (jégeső)

Nagy meleg után érkezik, vízzel, széllel keveredik, s ahová csak elmehet, pusztítja az életet. (jégeső)

Szent Péter apostol és az égi szentek, égi tekepályán gurigázni kezdtek. Nehéz golyójuknak lehallatszik hangja, dőlnek is a bábuk, visszhangzik robaja. (mennydörgés)

Hegyomlás robaja füled hasogatja, vakító fénysugár szemed kápráztatja. Mi az? (mennydörgés, villámlás)

Sohasem hazudik, mégis mindig becsap, Mi az? (villám)

Egy lábon imbolygott, egy nagyot kacsintott. (villámlás)

Találós kérdések természeti jelenségek

Paták vad vágtával messze dübörögnek, vészes csattogással egyre közelednek. Láng lobban nyomukban amíg elrobognak, szél süvít mögöttük mire elcsitulnak. (vihar)

Híd, de sosem építették, hét színe van, egy se festék. Földtől nyúlik mindkét vége, mégis felvezet az égbe. Senki nem szed rajta vámot, széles útját mégse járod, mert a hídfőt nem találod. (szivárvány)

Ritka vendég a föld felett, jöttét lesik az emberek. Ha feltűnik az égbolton, mindenki nézi boldogon. (szivárvány)

Fönt nevet az apa, könnyezik az anya, lent a lányuk hétszínű övet köt. Mi az? (szivárvány)

Honnan jön? Senki se tudja, azt se, merre visz az útja. Kéményeken furulyáz, tőle lobban a parázs. Hátán felhő lovagol, nád előtte meghajol, a fák róla beszélnek, minek hívják, mond meg! (szélnek)

Mindörökké barangolok, azt sem tudom, hogy hol lakom. Ahol járok, dörömbölök ajtón és ablakon. Ezért senki nem szeret. Ki is szeretné a… (szelet)

Néha susog, néha zokog, a szemeddel mégse látod. Mi az? (szél)

Nem lát, nem hall, de titokban sugdolódzik. Mi az? (szél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Hallod, de nem látod. Mi az? (szél)

Fúj és fütyül, pedig nincsen szája. Mi az? (szél)

Nincsen testem, nincs barátom, nincs kenyerem, se lakásom, eső eshet, mégse ázom, nyargalászok hét határon. Februárban hozok fagyot, bátyáim a vad viharok, ha bezárod az ablakod, fütyörészve kint maradok. Nos, tudod már, hogy ki vagyok? (szél)

Széles világa futkorászik magába, nyakában a lába, sosem érsz nyomába. Mi az? (szél)

Se keze, se lába, a kaput mégis kitárja. Mi az? (szél)

Nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja. (szél)

Se keze, se lába, mégis fütyülve járkál a világba. Mi az? (szél)

Lába nincs, de messze fut, szárnya nincs, de messze száll. Mi az? (szél)

Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az? (szél)

Szárnya nincs és mégis röpül. Mi az? (szél)

Láttam én már olyan vitézt, egyet sem lép, mégis halad. Mi az? (szél)

Bekalandozta a világot, de egyetlen várost sem ismer. Mi az? (szél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül. Ha nem repül, nincs sehol, de mégis csak van valahol. (szél)

Olyan, mint a rossz gyerek, az utcákon tekereg, bekukucskál minden lyukon, mégsem csípik sehol nyakon. (szél)

Fenn repül – nem madár, lyukba bújik – nem bogár. Mi az? (szél)

Kötekedik fűvel, fával, játszik mások kalapjával, lovagol az ember hátán, soha nem áll saját lábán. (szél)

Ha kedvem jó, simogatlak, szép gyengéden átkarollak. De ha kedvem végleg oda, beletépek a hajadba, megcibálom a ruhádat, a szemed is könnybe lábad. (szél)

Híres legény vagyok, tű fokán átbújok, de ha egyszer megharagszom, tenger vizét megszalasztom, a fát tövétől kicsavarom. Ugyan bizony mi vagyok?

Nincs patája, mégis nyargal, nincs szája, de süvölt, beszél, élete sincs, de mégis él. Panasza sincs, mégis zsémbes, nem bosszantják, mégis mérges. (szélvihar)

Váratlanul körülsüvít, szemedbe fúj, hátba taszít, ha lengedez, én szeretem, viharban: sújt a félelem. A magvakat viszi, szórja, a vitorlás csónakot tolja, aki kitalálja mondja! (szél)

Találós kérdések természeti jelenségek

Minden vízre haragszom, ha locsolnak, elalszom. Piros ruhám ég, lobog. Találd ki, hogy ki vagyok? (tűz)

Senki sincs hasznosabb nálam a világon, ártalmasabb sincsen hetedhét országon. Éjed felderítem, étked elkészítem, de ha elszökhetem, a károm rengeteg. (tűz)

Barátod is vagyok, ellenséged is vagyok. Csak tőled függ, hogy éppen mi vagyok. (tűz)

Fekete bika, vörös nyelvét nyújtogatja. Mi az? (tűz)

Megnő kint is, bent is szépen, szobában vagy messzi réten. Szellő éri – hajladoz, színe sárga és piros. Etetni kell, hogy megéljen. Suttog, roppan, fagyot űz, ha itatod, alszik mélyen. Mondd csak, a nevét tudod-e? (tűz)

Dorombol, de nem macska. Mi az? (tűz)

Duruzsol, ha piszkálják, elpihen, ha nyugton hagyják. Vaskalitkába bezárják, ha kiszökik, kárát látják. (tűz)

Rőzsén ül, földön hál, szárnyra kél, égen száll, lepkét vonz, álmot űz. Nem lehet más, csak a… (tűz)

Folyton eszik, mégis éhen hal. (tűz)

Ha vizet iszik, nyomban meghal. (tűz)

Találós kérdések természeti jelenségek

Fekete tenger hullámzik, tenger fenekén színarany bokor virágzik. Mi az? (éjszaka, tűz)

Sokszor láttál, ismersz-e? Börtönöm a kemence. De rabságom nem örök, kapom magam, kitörök. Lángost sütök s kenyeret, aki fázik – megszeret. Ha locsolnak, elalszom, minden vízre haragszom. Kandallóban táncolok, elviszem az álmotok, ha kígyózva éjfélen kibújok a kéményen. Piros ruhám ég, lobog! Találd ki, hogy ki vagyok! (tűz és füst)

Tűzhelyen születtem, kéményen kiszöktem. Onnan tovább szállok, soha meg nem állok. (füst)

Hiába látsz, nem foghatsz meg, hunyd be szemed, vagy sirass meg! (füst)

Alig születtem meg, máris elkergetnek, hisz a szemét csípem mindenkinek. (füst)

Ragyogó szépség volt az én édesanyám, aranynál is szebb volt, csillagnál is talán. Rajtam nincs ragyogás, nem is szeret senki: ha szobában vagyok, kikerget mindenki. Kerül engem minden, ha ember, ha állat, még a kis szúnyog is fordít nekem hátat. S noha semmi rosszat rám nem bizonyítanak, ahol megjelenek, sokan sírva szidnak. Erős vagyok – mondják – és semmirekellő, pedig életemet eloltja a szellő. (füst)

Alig hogy meglett az apa, már a fején táncol a fia. (füst)

Az anya még meg sem született, a fia már a háztetőn nyargalászik. (füst)

Se keze, se lába, mégis felmegy a padlásra. Mi az? (füst)

Kincsem éjszakára vasládába zárom, tegnap még ragyogott, ma már omló bársony. (tűz, hamu)

Este tűröm, takarom, reggel nézem: bársony. (hamu)

Találós kérdések természeti jelenségek